Végre sok viszontagságos sikertelen próbálkozás után sikerült megtanulni gyöngy horgolni.Természetesen az érdem az Orsié!!!!Amit nem győzök megköszönni neki,mert a tanfolyamra kicsit kétségekkel mentem úgy éreztem ez nem biztos,hogy menni fog.Főleg mert előző este a párom zenekara fellépett Szoboszlón és hajnal kettőre értünk haza,de én nem tudtam aludni hogy felkeltsem az én őrült dobosomat,hogy nehogy elaludjon mert ő ment dolgozni.Aztán felkeltem mikor neki sikerült elindulni jól bereggeliztem és akkor sikerült aludni 3 órát.Aztán tanfolyam után este 7-10-ig lelkesen horgoltam bár a szememet már majdnem pöckölni kellett és eljutottam 18 cm-ig mondhatom roppant büszkén aludtam el.Reggel aztán folytatás és nem is hagytam abba míg fel nem horgoltam az összes felfűtött gyöngyöt.Úgy gondoltam hogy memóriadrótra teszem de legalább két kör legyen benne ha már ilyen hozzú hadd legyen jó vastag karkötő belőle.Na itt jön a sokat akar a szarka dolog:kb 2 órán át küzdöttem a memóriadróttal már a páromat is befogtam te dugjad én igazgatom gondoltam mivel ő eredetileg villanyszerelő jobban ért a drótozáshoz.Ezt a küzdelmet egy baráti telefon szakította meg.Ja és a horgolás vége felé kb háromszor úgy beledöftem a horgolótűvel a körmöm alá hogy csöpögött belőle a vér.Aztán másnap azt gondoltam ha ketten nem bírtuk beledugni a drótot két óra alatt akkor ez nem akar karkötő lenni úgyhogy nyaklánc lett!Ez jó hosszúra sikerült, de ha valaminek története van le kell írni!
Orsinak köszönöm a türelmet és az oktatást!